Én egy német nemzetiségi általános iskolába jártam, ahol ennek megfelelően nem csak a magyar ünnepeket tartottuk meg, hanem a sváb és német szokások oltárán is áldoztunk. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy minden évben mi is megünnepeltük az Erntedankfest-et, és az Oktoberfest-et is. Előbbi az aratási ünnep, míg utóbbit, azt hiszem, hogy nem kell bemutatnom.
Ezt azért nem úgy kell elképzelni, mint a valódi fesztiválokat, hiszen alkohol természetesen nem volt, német nemzetiségi néptánc viszont igen. Bár igazán csak akkor kezdtem el értékelni ezeknek az ünnepségeknek a létét, amikor már nem volt olyan izgalmas és új élmény az iskola. És mivel mi rendszeresen felléptünk, így gyakori volt, hogy már a részvételért is igazgatói dicséretet kaptunk, de persze engem jobban izgatott, amikor a jutalmunk esetleg egy-egy plusz leigazolt pihenőnap vagy lyukasóra volt.
Azóta nagy vágyam, hogy egy igazi, német Oktoberfestre ellátogassak, de sajnos ez még nem sikerült, de ugye ami késik, nem múlik. Leginkább azt szeretném látni, hogy a merevnek mondott németek, milyenek, amikor buliznak és ünnepelnek. Hiszen ez a sör ünnepe, és bőven jut is belőle mindenkinek.
Itthon viszont voltam már egy jó nagy sörfesztiválon, de azt hiszem, hogy közel sem hasonlított az eredetihez, talán ezt igazolja az is, hogy nem is rendezték meg sokszor, talán csak 2-3 alkalommal. Bár nagyon sokan voltak és sok különlegesség volt. A Budai Várban volt a rendezvény, a belépés is ingyenes volt, amivel a turistákat csak még jobban be tudták vonzani. Két nagyon jó barátnőmmel voltam, egyikük kifejezetten szereti a sört, neki hatalmas élmény volt, mert jó áron próbálhatott ki különlegességeket, és igazából nekünk is emlékezetes maradt, miután már túl volt a 4. sörén. Na meg persze, egy emléktárgyat is szereztünk: mindhárman vettünk egy bagoly formájú medált, mert hát bölcsészkarra jártunk és sokakkal ellentétben, mi büszkék voltunk rá.
Viszont nekem kicsit csalódás volt: rengeteg gyümölcsös és gyümölcs alapú sör volt a kínálatban, de én valahogy egyikben sem éreztem. A harmadik kóstolásnál fel is merült bennem, hogy ez valójában teljesen sima, átlagos folyékony kenyér, annyira nem éreztem például a banán, vagy a sárgadinnye aromát. Az esemény végén voltak koncertek is, de azok annyira nem hoztak nekem maradandó élményt, igazából egyáltalán nem emlékszem arra, hogy kik léptek fel, és nem, nem azért mert sok volt a sör. Összességében egyébként nem volt rossz, jelentősen enyhítő körülmény volt, hogy a belépésért nem kellett fizetni és az árak is egészen megfizethetők voltak.